„Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.” - írta Weöres Sándor. Az anyagi javakon innen és túl rengeteg kincsünk van, és a rengeteg kincsnek számtalan felhasználási módja. Egy részét megmutatjuk és megosztjuk másokkal; más részét pedig gondosan elrejtjük.

„Ott van egy vaddisznó, annak a fejében egy nyúl, nyúl fejében egy iskátulya, iskátulyában kilenc lódarázs. Ebben a kilenc lódarázsban van a kilencfejű sárkány ereje.”

„Aki a kristálygömböt megszerzi, és a varázslónak elébe adja, az megtöri az ő hatalmát. (…) Ha lemégy a hegyről, amelyen áll ez a kastély, lent egy forrás mellett van egy szilaj tulok, azzal meg kell vívnod. És ha sikerül megölnöd, akkor kiröppen belőle egy tüzes madár, annak a hasában van egy izzó tojás, és a kristálygömb ennek a tojásnak a sárgája.”

 „A halálom egy seholsincs helyen van: áll ott egy tölgy, alatta ládika, a ládikában nyúl, a nyúlban kacsa, a kacsában tojás, és a tojásban a halálom.”

A kilencfejű sárkány ereje, a varázsló hatalma, a Halhatatlan Koscsej halála mind-mind olyan kincsek, amelyek elrejtése élet-halál kérdés a gazdájuk számára. Amíg léteznek, a tulajdonosuk elpusztíthatatlan; amint valaki rájuk talál, az élet megszűnik.

Mik azok a kincseink, amelyek nélkül nem tudnánk létezni? Melyek azok, amelyeket mindennél jobban óvunk? És hogyan lehet biztonságban tudni őket?