‘“Bárcsak ilyen gyermekem volna: fehér, mint a hó, piros, mint a vér, fekete, mint az ében." Nem sokkal ezután lánya született, fehér volt a bőre, mint a hó, piros az arca, mint a vér, fekete a haja, mint az ébenfa.’ Bárcsak... Hány mese kezdődik egy ilyen, vagy ehhez hasonló óhajtással?! Ha…

Hangos jajgatás a délutáni csendben. Odaszaladok. A gyerekem a lábát fogja: “Anya, véletlenül belerúgtam a küszöbbe, és fáj.” “Édesem, sajnálom, figyelj oda máskor.” “Pedig mindig át szoktam lépni.” “Tényleg?” “Persze, azt úgy kell. Nem tudtad, hogy nem szabad rálépni?!” Bevallom, nem…

Odakinn mínusz kétszáz fok van, nincs kedvem kimozdulni. A régóta halogatott rendrakás közepette a tekintetem egy dobozra téved. Ahogy a padlóra öntöm a tartalmát, megzavarodok: mik ezek? Évek alatt összegyűjtött kincsek, emlékek, vagy kidobnivaló vackok? “Ideszórtam egy tál lencsét a hamuba,…

„Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.” - írta Weöres Sándor. Az anyagi javakon innen és túl rengeteg kincsünk van, és a rengeteg kincsnek számtalan felhasználási módja. Egy részét megmutatjuk és megosztjuk másokkal; más részét pedig gondosan elrejtjük. „Ott van egy vaddisznó, annak…

Egy ideje ismerkedem a keleti mesékkel. Nincs könnyű dolgom: mire felvenném a fonalat és ráhangolódnék egy történetre, jön egy új szereplő, akinek eszébe jut valami az előző történetről, és onnan az ő meséjével folytatódik tovább az egész. Nincs eleje, nincs vége; csak megállás nélküli…

„Ment-mendegélt Iván cárevics, telt-múlt az idő, míg egyszer csak elért a nyílt mezőre, a zöld rétre. A mezőn meglátott egy oszlopot, azon pedig az alábbi feliratot: Aki az oszloptól egyenest halad tovább, az éhes marad és fázni fogsz; aki jobbra megy, az egészséges lesz és életben marad, de a lova…

„Ment, amerre a lába vitte...” - olvashatjuk sokszor a mesékben. Azok a mesehősök, akik így tesznek: nem terveznek, nem gondolkodnak, hanem ösztönösen rábízzák magukat az útra. Egy hozzám hasonló túltervezőnek rábízni magát az útra az egyik legnagyobb kihívás. De amitől a…

„Amikor a legnagyobb a baj, akkor olyan erőket tudok magamban mozgósítani, amiket különben sosem használok” - mondta egyszer egy barátom. Gyakorlott túlélő volt: családi válságok, munkahelyi nehézségek... megszenvedte mindet, de még erősebb lett tőlük „Milyen szerencséje van – gondoltam akkor –…

"A hídon akkor kell átkelni, amikor odaér az ember" - ezt a mondatot egy csoporttársamtól hallottam, és azóta is elkísér. Sokáig gyakorlott "előre félő" voltam, aki hetekre, hónapokra, vagy akár évekre előre "lejátszik" egy negatív forgatókönyvet, aztán rettegve várja, hogy bekövetkezik. A fenti…

Azt mondják, hogy amit az év első napján csinálsz, azt teszed majd egész évben. Január 1-jén levegőre vágytam, szép kilátásra, kellemes túrára, de helyette köd és sár fogad az erdőben. Belül elégedetlenkedek, aztán „ha már egyszer itt vagyunk!” felkiáltással mégis elindulok. "Ment, mendegélt,…